Szalvétatechnika – dekupázs

A „nőcis” dolgok kitűnő rejtekhelye egy kis ládika vagy doboz, melyben apró emléktárgyak, fényképek, levelek, ékszerek lapulhatnak. És valljuk be a mai kor emancipált, két lábon a földön járó lányai, asszonyi is azért még epekedve csodálják régi kastélyok és berendezéseik „csipkés” romantikáját. Ezt a romantikát csempészhetjük budoárunkba – ó pardon! – mai szóhasználattal élve inkább szobánkba egy szép kis dobozka segítségével.

És az a legszebb az egészben hogy különösebb művészi érzék nélkül is vállalkozhatunk egy ilyen romantikus kellék kivitelezésére a szalvétatechnika segítségével. Már egy korábbi blogbejegyzésemben is kifejtettem (hobbieskreativ.blog.hu/2010/02/12/barati_italozasok_mutatos_kelleke), hogy azért kedvelem ezt a technikát annyira, mert „pótolja” hiányos művészi tehetségemet, nagyon sok stílus létrehozható vele (mint például most a romantikus), sokféle tárgy elkészítésére alkalmas, és még olcsó is! :-)

A képen látható dobozka – melyet anyukámnak készítettem ékszerdoboznak – egy kartonpapír doboz, egy tulipános szalvéta, kb. 2x30 cm egy virágmotívumos és egy sima bordó készen vásárolható szalag, valamint némi hobbifesték felhasználásával készült.

Elsőként lekentem a doboz külsejét fehér hobbifestékkel, ezt rövid ideig száradni hagytam (kézszárító illetve hajszárító segítségével a száradási idő csökkenthető). Majd a bordó festéket vettem a kezembe és egy kis darab szivacsot (mosogató szivacs tökéletes erre a célra), majd a festékből egy kicsit egy fém üvegtetőbe öntöttem és a szivacsot belemártottam, a felesleget pedig a fémtető szélén lehúztam, apró ütögető mozdulatokkal a képen látható módon a dobozka tetejét illetve oldalát megütögettem (szakkifejezés: stuffoltam!), ez adott neki egy kis „antikos” feelinget. A doboz felső szélét is megfestettem ezzel az eljárással, de ez nem látszik, ha rajta van a teteje. Száradás után jöhetett a szalvéta! Az egészben a legmacerásabb a tulipán motívum kivágása volt... Ja, a szalvéták általában három rétegűek, úgyhogy először az alsó két réteget el kell távolítani! Ez azért nekem sem volt mindig evidens... :-) A motívum kivágása után bekentem a szalvéta hátulját dekupázs ragasztóval (erre a célra használt ecsettel), majd óvatosan ráillesztettem a dobozka tetejére, és a tulipánom tetejét is átfestettem a dekupázs ragasztóval (ekkor még az apróbb ráncok kisimíthatóak). A dobozka tetejét félre tettem száradni, majd az alja következett. Szerencsém volt, mert ez a szép japán cseresznyevirágos motívum a tulipános szalvétám szélén futott körbe, így csak onnan kellett kivágnom... :-) Ha jól emlékszem három csíkból áll az alja, itt természetesen a mintákat próbáltam összeilleszteni, hogy ne tűnjön fel. A tulipánhoz hasonló módon a csíkok hátulját is bekentem dekupázs ragasztóval, felragasztottam a dobozkám aljával párhuzamosan, majd a tetejét is átkentem a ragasztóval. Miközben száradt a dekupázsom, azon tűnődtem, hogy vajon mivel tehetném még egy kicsit romantikusabbá a dobozkámat... Így jött az ötlet a szalaggal. Mivel egy szalagot sem találtam, ami igazán tetszett volna magában, ezért egy egyszínű, bordó alapot választottam, a tetejére pedig egy áttetsző rózsaszín, virágmotívumos keskenyebb szalag került hobbiragasztó segítségével.

Az egész nem sok idő, nem sok pénz, de a végeredmény igazán látványos...! :-)

Kitűnő sajátkészítésű ajándék például barátnőknek, anyukáknak, nagymamáknak. De saját magunknak is!

Aki kedvet kapott hasonló dologhoz, annak örömteli alkotást kívánok! Ha kérdésetek merült volna fel az elkészítéssel illetve egyébbel kapcsolatosan, itt a blogban szívesen állok rendelkezésetekre!

Mindenkinek további szép napot!